Beszédfejlődés

A kutatók szerint a nyelv tanulása már az anyaméhben elkezdődik. A magzat már ott ráhangolódik az anya hangjára. Már születésekor meg tudja különböztetni az édesanyja hangját másokétól. A baba legelső kommunikációs formája a sírás. Legelőször születéskor sír fel, amit a külvilág kellemetlen ingerei váltanak ki belőle. Attól függően, hogy mit szeretne, sírása is különböző. Az első hetekben nem mindig egyszerű egy anyának megkülönböztetni a különböző sírásformákat. Ha folyamatosan, segítségkérően sír, akkor nagy valószínűséggel éhes. Ha pedig csak szaggatottan hüppög, akkor cseréljük ki a pelusát. Más lesz a sírása akkor is, ha fáradt, ha unatkozik, ha melege van.  Hangerőből, hangszínből, ritmusból, arckifejezésből, testtartásból és számos más apró jelből az édesanyák hamar meg tudják állapítani, hogy miért is sír a pici.  Ahogy nő, a repertoárja is bővül gurgulázásokkal, gagyogással, gügyögéssel.

Mozgásfejlődés normális, ha…

– végtagokon hajlított tartás jellemző

– a hátán fekve fejét az egyik oldalon tartja

– ülő helyzetben a feje előrebillen, háta meggörbül

– kemény felületen felállítva reflexes „lépkedő” mozdulatokat tesz

Kóros

– fejét egyáltalán nem emeli

– végtagokon nyújtott tartás jellemző

– fejével és a szemével nem követi a mozgásokat

– elemi mozgásminták és csecsemőreflexek hiányoznak