Beszédfejlődés
A kutatók szerint a nyelv tanulása már az anyaméhben elkezdődik. A magzat már ott ráhangolódik az anya hangjára. Már születésekor meg tudja különböztetni az édesanyja hangját másokétól. A baba legelső kommunikációs formája a sírás. Legelőször születéskor sír fel, amit a külvilág kellemetlen ingerei váltanak ki belőle. Attól függően, hogy mit szeretne, sírása is különböző. Az első hetekben nem mindig egyszerű egy anyának megkülönböztetni a különböző sírásformákat. Ha folyamatosan, segítségkérően sír, akkor nagy valószínűséggel éhes. Ha pedig csak szaggatottan hüppög, akkor cseréljük ki a pelusát. Más lesz a sírása akkor is, ha fáradt, ha unatkozik, ha melege van. Hangerőből, hangszínből, ritmusból, arckifejezésből, testtartásból és számos más apró jelből az édesanyák hamar meg tudják állapítani, hogy miért is sír a pici. Ahogy nő, a repertoárja is bővül gurgulázásokkal, gagyogással, gügyögéssel.
Mozgásfejlődés normális, ha…
– végtagokon hajlított tartás jellemző
– a hátán fekve fejét az egyik oldalon tartja
– ülő helyzetben a feje előrebillen, háta meggörbül
– kemény felületen felállítva reflexes „lépkedő” mozdulatokat tesz
Kóros
– fejét egyáltalán nem emeli
– végtagokon nyújtott tartás jellemző
– fejével és a szemével nem követi a mozgásokat
– elemi mozgásminták és csecsemőreflexek hiányoznak